Trojan Horse

<--

Ha más országokat is bevonunk a tárgyalásokba, akkor egyszerűen szócséplésbe fojtjuk az egészet – így érvelt Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes amellett, hogy Európa jelenét-jövőjét érzékenyen érintő kérdésekben miért csak kétoldalú amerikai-orosz egyeztetéseket tartsanak. Az orosz diplomata nyilván Putyin álláspontját képviseli, aki az Ukrajnát és a térséget egyre jobban nyugtalanító orosz csapatösszevonások, a szaporodó orosz hadgyakorlatok és „bekefenntartó” beavatkozások mellett már olyan konkrét igényeket is előterjesztett, amelyek egyes európai országok szuverenitását sértik. Putyin a Római Birodalom óta jól bevált „Oszd meg és uralkodj!” elvét követve most a NATO illetve az Európai Unió megosztottságát mélyíti módszeresen, hogy lenullázza mindazt az erőfeszítést, amelyet a Biden- kormányzat az EU-USA stratégiai szövetségen belüli, Trump áldásos tevékenységének köszönhető károk helyrehozatalára tett.

Biden persze nem Trump, kormányzata december közepétől egyeztetések sorát tartotta a NATO-szövetségesekkel, Brüsszellel és a fontosabb európai kancelláriákkal, tárgyalódelegációja úgy ült le a genfi kétoldalú orosz-amerikai tárgyalóasztalhoz, hogy integrálta a legfőbb európai aggodalmakat.

A java még hátra van, de tény, hogy a tárgyalások Putyin kottája szerint, európai jelenlét nélkül kezdődtek el. Az uniós vezetők morognak, a soros elnök Franciaország államfője, Emmanuel Macron azt szorgalmazza, hogy csütörtökön és pénteken a 27-ek külügyminiszterei Brestben hivatalos formában is kifejezzék: ellenzik, hogy Európáról európai jelenlét nélkül szülessen bármiféle döntés az amerikai-orosz tárgyalásokon. A szuverenitásunkra oly kényes magyar diplomácia viszont ezúttal hallgat, nem követeli bevonásunkat az egyeztetésekbe (vélhetően zavarban lennének, hogy a tárgyalóasztal melyik oldalán foglaljanak helyet). Azért még reméljük, hogy a szerdai NATO-Oroszország Tanács brüsszeli ülésén, a csütörtöki EBESZ- és a breszti külügyminiszteri egyeztetésen nem mi leszünk Putyin trójai falova.