It’s very possible that Ukraine, figuratively speaking, will have to throw in the towel.
President Volodymyr Zelenskiy has governed his nation in both a political and economic vacuum, and it is only a matter of time before our northeastern neighbor enters a state of being completely vulnerable internationally. Following the agreement between the European Union and Ukraine, then bringing the EU visa waiver for Ukrainians to life, the Ukrainian president embraced dreams of moving further down the road toward Euro-Atlantic integration. Not only was he aiming for EU membership, but also to join NATO.
For some time now, the thinking of Kyiv leaders has been dominated by a false myth of being indispensable in the game of international superpowers. Yet, if they had thought about it just a little, it becomes pretty clear that after the Turkish Balkan Stream gas pipeline reaches the Hungarian border, most likely through Serbia, by the end of the year, the Russian gas coming from the south will bypass Ukraine, arriving in the EU. Furthermore, the already operational first Nord Stream pipeline under the Baltic Sea from Russia again bypasses Ukraine when transporting energy to communities.
In Kyiv, they were hoping that President Joe Biden, believing his European NATO partners would be more vulnerable to Moscow, would block the construction of the Nord Stream 2 gas pipeline’s last 14-kilometer section (approximately eight miles). This would have left Kyiv with a trump card, since a part of the Ukrainian transit line would remain in use.
Biden originally supported U.S. sanctions on the previous contractor and CEO of the Nord Stream 2 gas pipeline. Now, however, considering Germany’s interest above all, Biden has lifted the sanctions.
President Vladimir Putin has not only won a huge diplomatic victory, but also a geostrategic one. The Russian president has worked for a decade and a half to switch from the Soviet-era natural gas infrastructure laid through Ukraine to a network that completely eliminates the use of gas pipelines through the territory of the former Soviet republic. In this regard, though, the Kremlin may decide not to sell more gas to Kyiv, or only at a higher price, and Ukraine cannot do anything about it. It has to accept Russian conditions if it wants access to energy supplies.
Ukraine will lose its potential for blackmail since it will not have an opportunity to block or tap into Russian gas supplies going to the West. Kyiv’s fate is sealed because the transit fees are gone, which is a huge blow to the already crumbling Ukrainian economy.
The crucial element of the story is that Biden assured Zelenskiy of his full support not so long ago. The sudden lifting of U.S. sanctions is a blow to the overconfident Ukrainian president, who greatly overplayed America’s promises. He was hoping that he could involve NATO and the United States in his conflict with Moscow, and even hoped for military protection.
In Washington, however, a pragmatic policy has emerged. The economic interests of its European NATO partners and stabilizing tensions at a lower level with Moscow overrode the “worry” about Ukraine’s fate. Putin and Biden will meet in Geneva on June 16. Ukraine’s case will surely be on the table, but regardless of the outcome of the superpower convention, one thing is sure: Washington will not sacrifice its interests for Ukraine’s fate.
Nagyon is elképzelhető, hogy Ukrajnának – képletesen szólva – rövidesen le kell húznia a redőnyt
Volodimir Zelenszkij politikailag és gazdaságilag is légüres térbe kormányozta hazáját, és most már csak idő kérdésre, hogy északkeleti szomszédunk a teljes nemzetközi kiszolgáltatottság állapotába kerüljön. Az ukrán elnök az EU–Ukrajna közötti társulási megállapodás, valamint az ukránok uniós vízummentességének életbe lépését követően azt az álmot dédelgette, hogy még tovább lép az euroatlanti integráció felé vezető úton. Nemcsak az uniós tagságot célozta meg, de a NATO-ba való belépést is.
Egy idő óta a nemzetközi nagyhatalmi játszmában való nélkülözhetetlenség hamis mítosza vált dominánssá a kijevi vezetők gondolkodásában. Pedig ha csak egy kicsit is belegondoltak volna, akkor világossá válik, hogy miután az év végére a Balkáni (Török) Áramlat gázvezeték nagy valószínűséggel Szerbián keresztül eléri a magyar határt, az Oroszországból érkező gáz délről már Ukrajna megkerülésével érkezik az unióba. Ráadásul már üzemel az Északi Áramlat első vezetéke, amely a Balti-tenger alatt Oroszországból, ugyancsak Ukrajnát kihagyva szállítja az energiahordozót a közösségbe.
Kijevben abban reménykedtek, hogy Joe Biden – arra hivatkozva, hogy európai NATO-partnerei még kiszolgáltatottabbak lesznek Moszkvának – megakadályozza az Északi Áramlat-2 gázvezeték utolsó 14 kilométeres szakaszának megépítését. Így maradt volna még ütőkártya Kijev kezében, hiszen továbbra is használatban maradna az ukrán tranzitvonal egy része.
Biden ugyanis eredetileg támogatta a már előzőleg az Északi Áramlat-2 gázvezeték kivitelezőjére és annak vezérigazgatójára kiszabott amerikai szankciókat. Most azonban – elsősorban Németország érdekeit figyelembe véve – Biden feloldotta a bün-tetőintézkedéseket.
Vlagyimir Putyin óriási, nemcsak diplomáciai, de geostratégiai győzelmet is aratott. Az orosz elnök másfél évtizede azon dolgozott, hogy a szovjet időkből itt maradt és Ukrajnán keresztül húzódó földgáz-infrastruktúrát egy olyan hálózatra cserélje le, amely teljes egészében kiiktatja az egykori szovjet tagköztársaság területén keresztül húzódó gázvezetékek használatát.
Ettől kezdve viszont a Kreml dönthet úgy is, hogy nem ad el több gázt Kijevnek, vagy csak az eddigieknél magasabb áron, és ez ellen Ukrajna semmit sem tehet, el kell majd fogadnia az orosz feltételeket, ha hozzá akar jutni az energiahordozóhoz.
Ukrajnának ugyanis megszűnik a zsarolási potenciálja, adott esetben nem lesz lehetősége elzárni vagy megcsapolni a nyugati irányú orosz gázszállítmányokat. Kijev sorsa megpecsételődött, mert ezen felül teljesen elesik a tranzitdíjaktól, ami óriási csapás az amúgy is omladozófélben lévő ukrán gazdaságnak.
A történet lényeges eleme, hogy Biden még nem is olyan régen teljes támogatásáról biztosította Zelenszkijt. Az amerikai szankciók hirtelen eltörlése az elbizakodott ukrán elnök arculcsapását jelenti, aki az amerikai ígéreteket erősen túldimenzionálta, abban bízott, hogy a Moszkvával való konfliktusaiba belekeverheti a NATO-t és az Egyesült Államokat, katonai védelmet is remélve.
Washingtonban azonban a pragmatikus politika kerekedett felül, az európai NATO-partnerek gazdasági érdeke és a Moszkvával való feszültség alacsonyabb szinten való stabilizálása felülírta az Ukrajna sorsa feletti „aggódást”. Június 16-án Genfben Putyin és Biden találkozik, Ukrajna ügye biztosan az asztalra kerül, de bármi is lesz a nagyhatalmi alkudozás végkimenetele, egy biztos: Washington nem fogja Ukrajna oltárán feláldozni az érdekeit.
(A szerző lapszerkesztő)
This post appeared on the front page as a direct link to the original article with the above link
.